2011.01.10./EN
FCI-Standard N° 327

FORDÍTÁS: Dr. E. Yerusalimsky, O. Kornienko. Áttekintette Renée Sporre-Willes/ Eredeti változat: (EN).

SZÁRMAZÁS / PATRONÁLÓ ORSZÁG: Oroszország

AZ EREDETI ÉS ÉRVÉNYES STANDARD KIADÁSI DÁTUMA: 2010.10.13.

ALKALMAZÁS: Munkakutya, őrző-védő kutya, sport- és társasági kutya.

FCI-CSOPORTBEOSZTÁS:

• 2. fajtacsoport Pinscherek és schnauzerek – Molosszer fajták – Svájci havasi kutyák.
• 1.4-es szekció Pinscherek és schnauzerek.
• Munkavizsga opcionális.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Az orosz fekete terrier fajta Oroszországban született meg az 1940-es évek második felében és az 1950-es évek első felében olyan fajták szelektív keresztezésével, mint a rottweiler, óriás schnauzer, Airedale Terrier és az újfundlandi. Az óriás schnauzer határozható meg a fajta legfőbb őseként. A tenyésztések kezdetét egy Moszkván kívüli katonai kutyaiskola felügyelte és a kutyáknak a bázis „Vörös Csillag” kennele adott otthont. A tenyésztők célja egy nagy, bátor, erős és kezelhető munkakutya kifejlesztése volt erős őrző-védő ösztönnel; egy olyan kutyáé, melyet sok célra lehet használni, és jól alkalmazkodik a különböző klimatikus adottságokhoz. A fajtát az FCI 1984-ben ismerte el.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: A fekete terrier egy nagy kutya, kissé hosszú testtel és nagyon atletikus, szívós és robusztus testfelépítéssel. A fajta tulajdonságai közé tartozik a masszív csontozat és az erőteljes izomzat. Szimmetrikus nagy fejjel és tömör testtel és volumenes és mély mellkassal. A nemek közötti különbségnek egyértelműnek kell lennie.

FONTOS ARÁNYOK: A törzs kissé hosszabb a marmagasságnál, ez a szukáknál kissé kifejezettebb lehet. A mellkas mélysége ne legyen kevesebb, mint a marmagasság fele. A fej hossza ne legyen kevesebb a kutya marmagasságának 40 %-nál. A fang kissé rövidebb a koponyánál.

VISELKEDÉS ÉS TEMPERAMENTUM: Méltóságteljes és magabiztos kutya; jól kontrollált az összes szituációban. Ha a körülmények megkövetelik, azonnal felveszi az aktív-védekező testtartást, mindenestre hamar lenyugszik, ha megszűnik a fenyegetés. Ez a kedves fajta szeretetre méltó és nagy a kitartása; igénytelen, okos és barátságos. Jól alkalmazkodik a kiképzéshez és a különböző éghajlati feltételekhez, szorgalmas és megbízható.

FEJ

AGYKOPONYA: A fejnek aránylania kell a testhez, annak ellenére hogy az nagy, masszív és hosszú.

Koponya: Mérsékelten széles lapos homlokkal. A koponya felső vonala párhuzamos a fang felső vonalával. A szemöldökívek és a nyakszirtcsont mérsékelten hangsúlyos.

Stop: Észrevehető de nem éles.

ARCKOPONYA:

Orrtükör: Nagy és fekete.

Fang: Erős, széles és kissé rövidebb a koponyánál. A fang az alapjánál széles és kissé keskenyedik az orr végéig. A bajusz és a szakáll hangsúlyos és a fangnak téglalapszerű, tompa megjelenést ad.

Ajkak: Vastagok, jól pigmentáltak és feszesek. Az ajkak szélei sötétek.

Állkapcsok/Fogak: Nagy, fehér fogak melyek szorosan illeszkednek egymáshoz, a lenti metszőfogak egy vonalban vannak. Teljes fogazat (42 fog). Ollós harapás.

Pofák: Száraz pofacsontok kerek de nem hangsúlyos pofákkal.

Szemek: Közepes nagyságúak, ovális alakúak, egyenes metszésűek és egymástól távol ülők, sötét színűek. A szemhéjak szárazak, feszesek és feketék.

Fülek: Lógnak. Magasan és szimmetrikusan tűzöttek, közepes méretűek, háromszög alakúak. Az elülső széle közel simul a pofákhoz. A fül bőre vastag, redőzetlen.

NYAK

Erős, száraz és izmos. A nyak hossza körülbelül egyenlő a fej hosszával és a horizonttal 45-50 fokos szöget zár be. A nyakszirt erős és jól fejlett.

TÖRZS: Egységes, mély és volumenes, kiegyensúlyozott.

Felső vonal: Enyhén lejt a martól a farok tövéig.

Mar: Magas és jól fejlett, a kanoknál hangsúlyosabb, mint a szukáknál.

Hát: Erős, egyenes és izmos. A hát aktuális hossza egyenlő a martól a farok tövéig mért hossz felével.

Ágyék: Széles, rövid, izmos és kissé ívelt. A hossza egyenlő a hát aktuális hosszának felével.

Far: Széles, izmos, enyhén lejt és mérsékelten hosszú.

Mellkas: Mély, hosszú és széles enyhén ívelt bordákkal. A mellkas alakja (keresztmetszetben) ovális. A szegycsont hosszú és az előmell enyhén túlnyúlik a vállizületen és izmos.

Alsó vonal és has: Ugyanazon a vonalon helyezkedik el, mint a könyökizület vagy kissé alatta. A has mérsékelten felhúzott. A horpasz csak enyhén fejlett.

FAROK: Vastag a tövénél és magasan tűzött. Mozgás közben a farkát vidáman hordja de a farok töve nem hajlik a hát fölé (mókusfarok).

A farkát hagyományosan vágják a származási országban. A vágatlan farok hosszának és alakjának nincs befolyása a kutya értékelésére. A vágatlan farok szablya vagy sarló alakú lehetőleg.

VÉGTAGOK

ELÜLSŐ VÉGTAGOK:

Általános megjelenés: Az elülső végtagok elölről nézve egyenesek és párhuzamosak. A könyök singcsontjának távolsága a talajtól egyenlő a kutya marmagasságnak 50-52%-val.

Vállak: Hosszú, széles és jól hátranyúló. A lapocka és a felkar bezárt szöge kb. 100 fok.

Felkar: Izmos és nem rövidebb a lapockáknál.

Könyök: Szorosan simulnak a törzshöz.

Alkar: Egyenes, vastag, kerek csontú. Elölről és oldalról nézve függőleges.

Csüd: Rövid, masszív és kissé lejt oldalról nézve.

Mellső mancsok: Nagyok, tömörek és kerek alakúak. A körmök és a talppárnák feketék.

HÁTULSÓ VÉGTAGOK:

Általános megjelenés: Hátulról nézve egyenesek és párhuzamosak, szélesebben tűzöttek, mint a mellső lábak. Oldalról nézve kissé a kutya mögé helyezettek.

Comb: Mérsékelten hosszú, enyhén lejt, széles, jól fejlett, volumenes izmokkal.

Térd: Jól szögelt.

Alsócomb: Nem rövidebb a comboknál.

Csánk: Erős, mélyen és vízszintesen tűzött. Nincsenek farkaskörmök.

Kicsit kisebbek, mint a mellső mancsok és közel ovális alakúak. A körmök és a talppárnák feketék.

MOZGÁS: Szabad és jól kiegyensúlyozott egyenletesen hajlított izületekkel. Tipikus mozgásmódja az energetikus ügetés hosszú lépésekkel, melynek erős tolóerőt adnak a hátsó végtagok és a mellső végtagoknál is jelentős a lépéshosszúság. A felső vonal szilárd marad.

BŐR: Szorosan simuló, redők vagy laza bőr nélkül, mindig rugalmas. Egyenletesen pigmentált.

SZŐRTAKARÓ

Szőr: Kemény és vastag kettős szőrzet. Egy durva, vastag, enyhén hullámos fedőszőrből és egy puha, rövid és sűrű aljszőrzetből áll. A külső szőrzet fedi az egész testet. A természetes és vágatlan szőr hossza 5 – 15 cm között van. A fejen a szemöldök, a bajusz és a szakáll nagyon fejlett és dús.

A lábakat hosszú, tömött szőr fedi. Szükséges a helyes formára nyírás.

A vágott szőrnek ki kell hangsúlyoznia az erős és magabiztos kutya jellemét és semmiféleképpen sem szabad túl dekoratívnak lennie. A szőrt a leghosszabbra a lábakon és a fang körül hagyják. A nyírásnak ki kell hangsúlyoznia a masszív fejet a lapos homlokkal, jól tűzött fülekkel, erős nyakkal és a jó felépítésű, erős testtel.

Szín: Fekete, fekete jelentéktelen mennyiségű a feketébe keveredő szürke szőr jelenléte megengedett. (A szürke elvegyülő szőr az egész testnek legfeljebb 1/3-át fedje).

MÉRET ÉS SÚLY

Kívánatos marmagasság:

• kanok: 72 - 76 cm. De nem kevesebb, mint 70 cm. És nem több, mint 78 cm.
• szukák: 68 - 72 cm. De nem kevesebb, mint 66 cm. És nem több, mint 74 cm.

A kissé magasabb egyedeket tolerálják, feltéve, ha arányosak és a fajtára jellemző kitűnő típussal rendelkeznek.

Súly:

• Kanok: 50 – 60 kg
• szukák: 45 – 50 kg.

HIBÁK

Minden eltérés a megengedettől hibának tekintendő és a hiba nagyságának és a kutya egészségére és jó közérzetére és a hagyományos munkavégző képességére gyakorolt hatásnak megfelelően kell értékelni.

• Lekerekített koponya.
• A pigmentáció részleges hiánya az ajkakon.
• A metszőfogak nincsenek egy vonalban az alsó állkapocsban. Kis metszőfogak.
• Kerek szemek; enyhén világos színűek; ferdén, vagy keskenyen tűzött.
• A nyak túl rövid és nem eléggé izmos.
• A mar nem kifejezett.
• Nyerges hát, vagy keskeny hát.
• Túl hosszú ágyék; keskeny; nem eléggé izmos.
• A vállak túl egyenesek.
• Az alkarok túl rövidek.
• A könyökök kifelé vagy befelé fordulnak.
• A mancsok befelé vagy kifelé fordulnak.
• A csánkok befelé, vagy kifelé fordulnak vagy sarló alakúak.
• Az ügetés poroszkálással vegyül.
• Puha vagy sima fedőszőr.
• Rozsdás árnyalat a fedőszőrben.
• Nincs aljszőrzet.

SÚLYOS HIBÁK:

• Eltérés a nemi jellegtől.
• Félénk vagy túlzottan izgága viselkedés.
• A fej rövid vagy könnyű.
• Látható harmadik szemhéj, világos színű szemek.
• Vízszintes vagy túl meredek far.
• Sekély vagy rövid mellkas.
• Mókusfarok.
• Görbe alkarok.
• Korlátozott mozgás; lomha vagy nehézkes.
• Selymes fedőszőr.

KIZÁRÓ HIBÁK:

• Agresszív vagy túlzottan félős.
• Minden egyértelmű fizikai vagy viselkedésbeli eltérést mutató kutyát ki kell zárni.
• Eltérés azon fajták irányába melyekből a fajta ered.
• A feketétől eltérő színű orrtükör.
• Világos színű vagy eltérő színű szemek.
• Az ollós harapástól eltérő harapás, vagy hiányzó fogak.
• Sima fedőszőr és hiányzik a fejen, mellkason és a lábon a zászló.
• A leírtaktól eltérő szín.
• Fehér foltok vagy jegyek.
• Egyértelműen meghatározható szürke szőrszálakból álló foltok.

N.B.: A kanoknak két, láthatóan normál fejlettségű, a herezacskóban elhelyezkedő herével kell rendelkezniük.

A fajtát kevesen ismerik fel, a laikusok hajlamosak óriás schnauzernek nézni, ami nem is teljesen alap nélküli, hiszen a fajta kialakulásában meghatározó szerepe volt. Az érdeklődők csodálkozása csak fokozódik, amikor megtudják, hogy ez a gyönyörű kutyát nem a szépsége miatt tenyésztették ki, hanem őrző-védő munkakutyának, és főleg Oroszországban még ma is az.

Története: A II. világháború alatt a Szovjetunióban drasztikusan lecsökkent a munkakutya-állomány, így az ország újjáépítése mellett el kellett kezdeni a katonai és rendőri szolgálati célokra, ipari objektumok, katonai bázisok védelmére alkalmas, az orosz éghajlati viszonyokat jól tűrő kutyák kitenyésztését. A negyvenes évek végén a Moszkva "melletti" Központi katonai kutyakiképző iskola Vörös Csillag kennelében G. P. Medvegyev vezérőrnagy vezetésével indult el a kísérleti tenyésztés. Kezdetben elsősorban a kaukázusi juhászkutya és a - többnyire Németországból a ,jóvátétel" során behozott másfajták tenyészegyedeinek keresztezésével próbáltak meg új fajtákat kialakítani: a bernáthegyivel a moszkvai őrkutya, az újfoundlandival a moszkvai vizikutya, a német juhászkutyával a kelet-európai juhászkutya, ez utóbbival és a német doggal a moszkvai dog, és még más hasonló keresztezések történtek. Ezekből a kísérletekből mára csak a moszkvai őrkutya maradt fenn. A fajtakeresztezések mellett egy önálló fajta kialakítása is a tenyésztési célok között szerepelt. Ekkor még a fajtának neve sem volt, a küllemére is csak minimális elvárások fogalmazódtak meg: legyen a szélsőséges időjárást jól tűrő, nagytestű és fekete, a szemét takarja szőr. A jellemével kapcsolatosan azonban már ekkor megfogalmazódtak azok az igények, amelyek a mai napig jellemzik a fajtát. Legyen könnyen kezelhető és képezhető, munkabíró, nyugodt és kiegyensúlyozott a "mindennapokban", de vad és kemény a munkában.

Az új fajta kitenyésztésében kiindulásként az 1947-es születésű, Roy névre hallgató óriás schnauzer kant használták fel. "Öt" tekintjük a fajta ősapjának. Roy-jal különféle szukákat fedeztettek. Az airedale terrier Szottától 1952-ben született az első alom. További almok születtek moszkvai vizikutya szukáktól, ezek közül a tenyésztésben az Ufa nevű szuka leszármazottai maradtak meg. A tenyésztésbe a testvérpár Una és Unna rottweiler szukáktól 1953 és 1954 években újabb egyedek kerültek be. Ezekből az almokból származtak a fajtát későbbiekben meghatározó tenyészkanok Hajtár Szottától, Csubarik az Ufa nevű moszkvai vízi kutyától, Azart és Vah Unától, Araj Unnától. Ezekkel a kanokkal, Roy-jal, és egy Benjamino nevű rottweiler kannal fedeztették be a részben az első alomból származó, részben további szukákat. A tenyésztésben főleg a kutyák jelleme, munkabírása volt meghatározó.

A kialakuló új fajta a fekete terrier fantázianevet kapta, ami erősen megtévesztő, hiszen a terrier bár szögeléseire, mozgására hatott, nem volt meghatározó a fajta kialakulásában. Ez később számtalan tévedéshez vezetett. 1955-56-ban egyes fekete terrierek kikerültek a civil tenyésztőkhöz, ahol a fajta hamar népszerűvé vált. 1958-ban megjelent az első fajta-standard. Ekkor még két szőrváltozatot, a rövid- és a hosszúszőrűt különböztették meg. A Vörös Csillag kennel számára a rövidszőrű változat volt a kedvezőbb, amely kevesebb ápolást igényelt, ezzel szemben a civil tenyésztők az elegánsabb küllemű hosszú szőrű változatot tenyésztették tovább.

A hetvenes évek végén Finnországból kezdett el a fekete terrier terjedni Európában. 1984-ben az FCI elismerte önálló fajtaként (a terrierek fajtacsoportjában!) orosz fekete terrier néven és 327-es számon kiadta ma is hivatalos fajtaleírást. 1996-ban adta ki az Orosz Kinológiai Szövetség a saját, Oroszországban, de egyre inkább azon kívül is elfogadott fajta-standardját. Sajnos ezt a FCI a mai napig nem fogadta el hivatalosan. 1990 és 1996 között 16 ezer kölyök születését regisztrálták Oroszországban

Jelleme

Az orosz fekete terrier nemcsak nagy méretének és impozáns megjelenésének köszönheti népszerűségét, hanem gondolkodás módjának és átlag feletti intelligenciájának is. Vérmérsékletében nyoma sincs a terrierek izgágaságának. Magabiztos, kiegyensúlyozott, nyugodt jellem, de adott esetben nem kerüli el az összeütközéseket sem. Erős, határozott őrző- védő reakciókkal rendelkezik, ezért idegenek számára a gazda felügyelete nélkül a kertben, szabadon engedett kutyához való közeledés különösen veszélyes lehet. Természetesen, ha a gazda barátságosan beengedi, a kutya semlegesen viselkedik. Ezt a fajtát elsősorban őrző-védő munkára tenyésztették ki. Ez az erős ösztön már egész kicsi korban kialakul a kutyában. Az orosz fekete terrier, ha veszélyben érzi szeretett .gazdáját, teljes erőbedobással képes küzdeni érte. Megtörtént olyan eset is, amikor egy 9 hónapos kölyök betörőt fogott a lakásban, de jellemzően egy éves kora körül jelentkeznek őrző-védő tulajdonságai, és ha veszélyesnek ítéli a helyzetet gazdájára nézve, akkor támadólag léphet fel: Természetesen ezt a tulajdonságát a megfelelő körültekintéssel kiválasztott kiképző segítségével tovább lehet fejleszteni, miután kedvencünk legalább az egy éves kort be- töltötte. A korai csibészelés agresszivitást, ritkábban félelmet válthat ki.

Őrző-védőfajta, és erről akkor se feledkezzünk meg, ha kölyökkorától barátságos kutyának neveltük.

Nem hiába nevezik ezt a fajtát univerzálisnak, hiszen mind munkakutyaként, mind kiállítási kutyaként megállja a helyét, de családi kedvenc- ként is tartható. Kiváló alkalmazkodóképessége révén lakásban és kertes házban is jól tartható. Nagyon nyugodt és kiegyensúlyozott természeténél fogva nem rágja szét tárgyainkat, nem zavarja felesleges ugatásával szomszédainkat. Nem lusta, de naphosszat képes feküdni, ha viszont játékról vagy munkáról van szó, azonnal rohan labdázni, sétálni, úszni, sőt az iskolába is. Ideális kísérőkutya, megjelenése nem csak elegáns, de tekintélyt parancsoló is!

A család valamennyi tagját imádja, szereti, oltalmazza, de gazda csak egy van. Különös érzéke van ahhoz, hogy megérezze, hogy ki a gyengébb, ki fél, és oltalmába vegye, legyen az állat vagy ember. Számos esetben megfigyelhető az, hogy séta közben beleveti magát egy verekedő kutyabolyba, de csak azért, hogy szétválassza őket, rendet rakjon. Nem tűri meg maga körül sem az agressziót, sem a hangoskodást. Ha már van a családban kutya, macska vagy más háziállat, akkor sem kell tartanunk konfliktusoktól, hiszen az orosz fekete terrier bennük csak játszópajtásokra fog lelni. Társas lény, nem szeret egyedül lenni, ezért érdemes mellé egy társat beszerezni, ha nem szeretnénk, hogy kedvencünk egyedül érezze magát, ha mi nem lehetünk vele. Képes a kutya - macska barátság tipikus ellenpéldáját bemutatni, így például egy érdekes történetet.

Egy családnál orosz fekete terrier pár élt együtt macskákkal teljes békében és harmóniában. A kutyák és a macskák között olyan szoros kapcsolat alakult ki, hogy amikor az egyik lánycicánál megindult az ellés, a szuka hanyatt homlok rohant értesíteni a gazdáját a jó hírről, mialatt a kan az ellés körül aktívan segédkezett. A furcsa körülmények között világra jött kis jövevény születésétől kezdve nem tágított a kutyáktól. Innentől kezdve együtt aludtak, ettek, egyszóval elválaszthatatlanok lettek egymástól.

Természetesen, ha valakinek megfordul a fejében, hogy ilyen kutyát tartson az első kérdés az, hogy hogyan viszonyul az orosz fekete terrier a gyerekekhez. Ez a fajta a gyerekekkel szemben végtelenül jóindulatú, óvatos és oltalmazó. Intelligenciájának köszönhetően képes felfogni azt, hogy a gyermek adott esetben sokkal kisebb nála és játék közben borzasztóan ügyel arra, hogy meg ne lökje, véletlenül fel ne döntse kis barátját.

Ápolása:

A legjobb időpont a nyírás elvégzésére a kiállítást megelőző 1-2 nap. Minél jobban megközelítjük a kozmetikázással a kiállítás kezdetét a kutyánk annál jobban fog mutatni. Nyírás előtt a szőrt teljesen csomómentesre ki kell fésülni és a kutyát meg kell fürdetni.

Fürdetés: a legjobb eredmény eléréséhez használj speciális kiállítási-kutyasampont, vagy sampon és kondicionáló kombinációját. Hígítsd a sampont a megfelelő arányban, majd teljesen samponozd be alaposan a szőr teljes mélységéig amíg dús hab nem keletkezik rajta. Ez után alaposan öblítsd le meleg vízzel.

Különösen ügyelj a fej és a díszszőr alapos mosására-öblítésére.

A fürdetési folyamat 3 fő lépése:

1. lépés: Először alaposan mosd át a szőrt egy nagy hatékonyságú tisztító samponnal. Ügyelj arra, hogy a sampont alaposan masszírozd bele a szőrbe, majd meleg vízzel alaposan öblítsd ki.

2. lépés: Újra samponozd be a kutyát egy szőrkeményítő/drótosító samponnal. Dörzsöld bele a szőrbe, masszírozd bele, majd folyóvíz alatt alaposan öblítsd le. A fürdetés hatására ugyanis a szőrzet puhábbá válik az orosz fekete terrier szőrzetének pedig durvának kell lennie.

3. lépés: használj proteinben gazdag kondicionálót, vidd fel és alaposan dolgozd bele a szőrbe. Hagyd rajta 5-6 percig, majd öblítsd ki folyóvízzel. Az öblítésnek nem kell túl alaposnak lennie, hogy maradjon a szőrön a kondicionálóból.

Törölközővel töröld át az egész kutyát. Ez után szárítsd meg a kutyát szárítóval, ne hagyd, hogy a kutya szőre magától megszáradjon, mert akkor nem a kívánt eredményt éred el. A legjobb, ha ún. csapatót használsz, ez nem károsítja annyira a szőrszálakat, mint a hagyományos hajszárító.

A szárítást úgy kell végezni, hogy folyamatosan emeld közben a szőrt kefével, vagy fésűvel, amíg a szőr teljesen meg nem szárad.

A legjobb eredményt úgy kapod, ha a szárítást a szőr növekedésével ellentétesen végzed.

Miután a szőr teljesen megszáradt, elkezdheted a nyírást.

Az OFT kontúrja

Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az alábbiakban közölt adatok a kutya arányainak a függvényében változhatnak! Útmutatásként kitűnően használható, de mielőtt bárki is belekezdene, alaposan nézze meg a kutya testarányait, adottságait, pozitívumait és negatívumait is egyaránt!

A hátsó lábak nyírása: A nyírást a végbélnyílástól kezdve a csánk felé haladva kell végezni a láb hátsó részén, ahogy a kép mutatja. Szőrhossz 2-3 mm. A nyírt rész és a lábon lévő 8-10 cm-es szőrhossz között nyírj átmenetet, hogy ne legyen éles kontúr a különböző hosszúságú szőr között.

1. kép Kék szín - Nyírd le géppel a láb hátsó részét. A végbélnyílástól 2 cm-re a csánk feletti részig. A piros nyilak- ollóval vágd le a láb belső oldalán kiálló szőrszálakat. A sárga vonal mentén- ollóval add meg a végső formát, amitől a lábak egyenesek és oszlopszerűek lesznek.

2. kép Piros vonal - Mutatja a hátsó láb kialakításának vonalát. Igazítsd össze a lábon lévő hosszú szőrt (8-10 cm) a nyírt szőrrel (kék színnel jelölve az 1. képen). Keféld a szőrt hátrafelé, ahogy a piros nyilak mutatják, majd ollóval lentről felfele alakítsd a szőrt egy görbe vonal mentén, hogy kihangsúlyozd a hátulsó szögeléseket Kék vonal -fésüld a szőrt felfelé, majd a csánktól kiindulva vágd le függőlegesen. Sárga vonal - mutatja, hogyan alakítsd ki a hátulsó láb elülső részét.

A farok - a csonkolt farok 8-10 cm-re van csonkolva. A farkat minden oldalról egyenesre kell nyírni. Fontos, hogy szép átmenetet alakítsunk ki a far és a faroktő között.  A farok vastag és erőteljes. A farok megmutatja a csontozat struktúráját az Orosz Fekete Terriernél. Ha a farok vastag, akkor a csontszerkezet is megfelelő és erős. Ez az oka, hogy a farkon a szőrt nem szabad rövidre vágni. Ha a farok túl rövidre van vágva, hagyj a végén egy kicsit hosszabb szőrt, hogy hosszabbnak tűnjön.

A hát és az oldalak nyírása: A hát nyírását ollóval végezd, kezd a faroknál és haladj a mar felé. A hát kialakításához a faron/csípőn 2-3 cm-re nyírd a szőrt, majd a mar felé haladva fokozatosan vágd hosszabbra. A maron 7-10 cm a szőrhosszúság, így hangsúlyosabbá alakíthatod a mart és a kutya elülső részét. A csípő nem különül el a fartól, egyforma magasnak kell lennie. A farok tűzése nem lehet magasabb, vagy alacsonyabb, mint a csípő. Az oldalakon a szőrt egyforma hosszúságúra kell nyírni. Fésüld felfele a szőrt, majd vágd le. Az oldalakat ívesre kell vágni, nem egyenesre. A szőrt az oldalakon 3-5 cm-re hagyd meg.

3. kép  A nyilak mutatják, hogy képezd az átmenetet a háton lévő rövidebb szőrtől az oldalon lévő hosszabb szőrig. Ügyelj arra, hogy az átmenet egyenletes legyen.

4. kép Kék színű vonaltól kiindulva vágd a szőrt egyenletesen ollóval, miközben folyamatosan fésülöd. Figyelj az átmenetre az oldalakon lévő hosszabb szőr és a háton lévő rövidebb szőr között. A kék/felső vonal mentén, a háton fésüld felfele a szőrt és a kiálló pihéket csipkedd le, figyelj a különböző szőrhosszak közötti átmenetre.

5. kép Az alsó vonal (vagy "szoknya") egyenes, a könyökök irányába lejt, ahogy a sárga vonal mutatja az 5. képen.  Ne hagyj hosszú "szoknyát" azoknál a kutyáknál, amelyek jól fejlett mellkassal rendelkeznek. A mellkas alsó vonalának a könyök alatt kell elhelyezkednie, ahol egyenletes átmenetet kell vágni az egyenes és a ferde vonalak között, ami így mérsékelten megy át a has vonalába, így egy jól fejlett, impozáns megjelenést kapunk. Ha a szoknya túl hosszú, a mellkas túl nehéznek, a mellső lábak pedig rövidnek tűnnek. A kutya zömöknek tünhet és nem mutat kompakt képet.

A nyak és a mellkas nyírása: - húzz egy képzeletbeli vonalat a fültőtől az állkapocs és a nyak illeszkedéséig, majd lefele a mellcsont alatt 3-4 cm-re, a nyak oldalán a fültől a vállig (kék vonal). Ezt a nyak elülső területét 2-3 mm-re nyírd le, így a mellkason lévő szőr "mellény" hatást fog képezni. Az átmenetekre itt is figyelni kell!
6. kép Kék vonal mutatja azt a határt, ameddig le kell nyírni a kutya nyakán a szőrt (megkapjuk a mellkason a "mellény" fazont). Sárga vonal mutatja a lapocka és a mellcsont szélét. Ez alatt a csont alatt 1,5-2 cm-ig nyírd le a szőrt, ettől  hosszabbnak és elegánsabban tűnik a nyak.

7. kép A nyilak mutatják, merre keféld a szőrt amivel egységesen tudod összefésülni a hosszú szőrt az oldalon és a rövid szőrt a nyakon.

A következő nyírási terület a mellkas Fésüld át még egyszer a szőrt, majd ollóval felülről vágd le a kiálló szőrt.  A mellkason a szőrhossz 5-6 cm. Próbálj egyenletes átmenetet képezni a  nyak és a mar közötti területen amennyire csak tudsz, különben a hosszú szőrtől túl rövidnek fog tűnni a nyak. A nyak oldalán készített átmenetre is figyelj a különböző szőrhossz között. A mellkason és nyakon lévő szőrhosszal tudod javítani a kutya megjelenését: hagyj hosszabb szőrt a vékony nyakú kutyán és rövidebbet a vastag nyakún.

8. kép Elülső nézet. A nyak (mellkas kezdeti) vonalát a kék szín mutatja. A sárga pont - mellcsont, a sárga vonal a váll vonalát mutatja. A nyak kialakítása, nyírása kissé a vállvonal alá essen.

A mellkas és a vállak. Az OFT standardja kimondja: "...az Orosz Fekete Terrier mellkasa széles, mély, kis elő-mellel...." Ezt célszerű kihangsúlyozni.  Hogy hogyan?
	9. kép A kék vonal megmutatja az átmenetet a nyak rövid és a váll hosszú szőre között. Ne legyen ez a vonal túlságosan hangsúlyos. Az orosz fekete terriernél minden nyírt testrész vonalát finom, egyenletes átmenettel kell összenyírni a többi testrésszel. Minden anatómiai résznek arányban kell állnia egymással.  A nyírást a szegycsont vonalában kell kezdeni, ahol 4-6 cm szőrhosszt kell hagyni. A mellkas elülső formáját ollóval alakítsd ki.
10. kép A megfelelően elkészített mellkas és nyak előnyösen hangsúlyozza a kutya arányait és kívánatos megjelenést biztosít mozgás közben. A váll vonalát körívesre kell kialakítani, aminek az alsó szélét a kék pontmutatja a képen. A piros pont mutatja könyök elhelyezkedését. A mellkas alsó részének a könyök alá kell érnie.
	A mellső lábak nyírása-  A mellső lábakat teljesen fésüljük/keféljük át a szőr növekedésével ellentétes irányba. Vágd le a kiálló szőrszálakat, úgy, hogy adj a lábaknak oszlopszerű megjelenést. Az ujjak között hagyott szőrtől a mancsok széttartóak lesznek, ezért az ujjak között ki kell vágni a szőrt. A mancsok körvonalát ollóval alakítsd kerekre.
A fej nyírása
	11. kép Fésüld ki a szőrt a fejen és  a pofán. Nyírd le a szőrt mindkét fül külső és belső oldalán is géppel rövidre. Az a legjobb, ha a fül nyírását utoljára hagyod, mivel a lehulló szőr beleeshet a fülbe, amitől a kutya rázni kezdi a fejét, ami így nagymértékben megnehezíti a munkát. A fül nyírását géppel végezd. fülek tövénél hagyd hosszabbra a szőrt, mint a fül többi részénél, vágj átmenetet a rövid és a hosszú szőr között, különben a fül nagyon hozzá fog simulni a pofához. A fül végén a szőrt óvatosan vágd le, mert nagyon könnyen megsértheted (belevághatsz a fülbe).
Géppel nyírj a fejtetőn egy "kis négyzetet". Kezdd a szemöldök vonalában a szemek feletti részen és egészen a fültő magasságáig haladj. Készíts egy "kis négyzetet" a nyírófej szélességében.
A többi szőrt ollóval vágd le. Készíts egy fokozatos átmenet a nyírt rövid és a hosszú szőr között, és a fej végénél. A fej és a nyak illesztésénél alakíts ki egy "kalapot". A "kalapot" a nyakszirtcsont fölött alakítsd ki, amitől a fej hosszabbnak látszik.  A pofán a szőrt nem szabad vágni csak kivételes esetben, ha szükséges esetleg igazítani kell rajta. A tömeges fej / pofa szőr a fejet szélesebbé és masszívvá teszi. A fejet úgy kell kialakítani, hogy tégla formájú legyen - felülnézetben átmenetet kell képezni a rövid és a hosszú szőr között, kialakítva a dekoratív bajuszt és szakállt. Felülnézetben a fej tégla formájú, oldalsó nézetben háromszög alakú, ahol a fejszőr és a szakáll 90°-os szöget zár be. A szemöldök szőrnek a homlok természetes meghosszabbításának kell látszódnia, ki kell emelnie a fej egyenességét  és párhuzamosnak kell lennie az orr vonalával. A túl alacsonyan, vagy túl magasan kialakított szemöldökszőr eltorzítja a fej arányait, amely így elveszti a párhuzamosságát a fejtető és az orr vonalában. A fejszőr a fejnek szögletes, tégla formájú megjelenítést biztosít, ezért kellő körültekintéssel nyírd ezt a területet, ha szükséges. Fésüld ki alaposan a fejszőrt. Ezt követően amit tehetsz, hogy úgy alakítod a szakállt és a bajuszt, hogy oldal nézetből háromszög formájú legyen a fej.

11.1. A megfelelően kialakított fej. A pofán a szőrt majdnem teljesen érintetlenül van hagyva, kivéve a szőrvégek igazítása, formázása. A pofán lévő dús szőrtől a fej szélesebbnek és masszívabbnak látszik. 11.2. Túl keskeny fej, koponya. 11.3. Túl széles fej, koponya.
11.4. Megfelelően kialakított, arányos fej. A pofán a szőr majdnem teljesen érintetlenül van hagyva, kivéve a szőrvégek igazítása, formázása. A pofán lévő dús szőrtől a fej szélesebbnek és masszívabbnak látszik.  11.5. és 11.6. A túl rövidre, vagy túl hosszúra kialakított homlok eltorzítja a fej arányait és elveszíti a kívánt homlok és orrvonal párhuzamosságát.
11.7. A fejen lévő szőrnek felül nézetben téglalap formájúnak kell látszódnia, ezért óvatosan alakítsd ezt a területet. Alaposan keféld át és csak a szőr végét alakítsd. 11.8. Megfelelően kialakított fej. 11.9. Nem megfelelően kialakított fej. Nem mutatja a kívánt téglalap formát. 11.10. Könnyített fej.
Kozmetikázott kutyák